|
2023-05-04 21:30:31, csütörtök
|
| |
| |
Versek a tavaszról - MÁJUS
Ady Endre - MÁJUS
Tündéri május, lombot fakasztó,
Könnyű felöltőt szegre akasztó,
Légy üdvözölve:
Szívet fakasztó, emlék-marasztó...
Járok a korzón, szívembe' mámor:
Kacagva libben leányka-tábor.
De szép az élet...
Fél óra múlva - zuhog a zápor...
Ady Endre: FAGYOSSZENTEK
Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita.
Csanádi Imre: MÁJUS DICSÉRŐ
Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!
Cselényi József: GYÖNGYVIRÁGTÓL
Gyöngyvirágtól illatozik májusban az oltár,
Gyöngyvirág nyilt a szívemben mig az enyém voltál.
Napsugaras nyár van újra, gyöngyvirág is nyílik,
Csak a szívem, csak a lelkem szomorú a sirig.
Hogyha egyszer május esten meghallgatnál végre,
Leborulnék a templomban az oltár elébe
Gyöngyvirággal disziteném a Mária képet,
Ugy vinnélek szent vasárnap esküvőre téged.
Cselényi József: Gyöngyvirágtól illatozik - Videó
Link
Cseppely Zsuzsanna: TAVASZ
Megújhodik a Föld, a természet
Leveti szürke köntösét
Zöldellő varázslat mi most veszi kezdetét!
Vesd le te is régmult idők koloncait.
Hogy felölthesd új ruhád
A Tisztát, az Igazit!
Gáll Júlia: MÁJUS
Kinyílt már a nőszirom,
a tulipán s a nárcisz,
az orgona illata
a szívemmel játszik,
bódító bársonyszirmát
a langy szél, ha fölkapja,
felrepíti felhők fölé,
jól megtáncoltatja.
A virágzás hónapja ez
a gyönyörű május,
friss hajtások zöldellnek,
szerelmek felélednek,
ünnepel a lélek,
az almafa virága
ígéret egy új világra,
reményt, hitet ébresztő,
szívünkben megszólal a hála,
együtt fújjuk az est alkonyán
a Szűzanya legszebb dalát,
a Lorettói litániát.
Goethe: MÁJUSI DAL
A nagy természet
Miként ragyog.
A nap mi fényt vet!
Mily illatok!
Föld, ág rakodtan
Szines virággal,
Minden bokorban
Ezer madárdal.
Ezer kiáltás
Visszhangra vár:
,,Ó, föld, ó áldás,
Ó, napsugár!"
Gulyás Pál: MÁJUSI KÖD
Jönnek már a fagyos szentek
ködöt fújva közelegnek.
Fuldoklik a Nap sugára,
bejön a fagy a szobámba.
A temető alig látszik,
a torony ködöt pipázik.
Jön lassan a ködön át
Pongrác, Szervác, Bonifác..."
Gyárfás Endre: MÁJUSI KONCERT
Trombitanárcisz
trombitál,
orgonabokor
orgonál,
harangvirág csendül,
virágoskert zendül.
Erősítő sem
kell ide:
szállnak a hangok
messzire.
Hallja falu, város:
muzsikál a május.
Hajnal Anna: MÁJUSNAK ELSŐ NAPJAIN
A kútkávára süt a nap,
a cseppek gyöngyként hullanak,
himbál a vödör láncain - -
májusnak első napjain.
Az eltört köcsögön madár
kék füvön körbe-körbe jár,
új hajtást hajt rozmaring
májusnak első napjain..."
Heinrich Heine: MEGJÖTT A MÁJUS
Megjött a május íme,
virágba borult a világ,
felhőcske rózsaszíne
a kéket üdén szeli át.
Versengenek énekökkel
a csalogány s a rigó,
füvön bárányka szökdel,
szökdelni, dalolni jó.
Én nem teszem azt se, ezt se,
a friss gyep: vánkosom.
Halk csendülés nagymessze,
álmatlan álmodom.
/Ford.: Nadányi Zoltán/
Hornyák Edit: MÁJUSI VERS
Május van...
Május van, nyílnak a virágok
gyönyörűnek látom a világot!
Gyönyörű a nappal, a hajnal s az éj is
a leggyönyörűbb az, hogy benne vagyok én is.
Fűszál ha rezzen, -mennyei zene -,
szívem kis harangja megkondul vele.
Virágoknak szirma nyílik-becsukódik
méhecskék rajának zümmögése hallik.
Hangyák indulnak hosszú-hosszú sorba
mennek előre a nagy vándorútra.
Tücsök rejtőzik egy levélernyő alatt,
Rázendít dalára ha leszáll a harmat.
Fü közt egy lepke ide-oda száll
virágok szirmán pihenőt talál.
Fecske szálldos fel az ég felé
még a szívem is megsajdul belé.
Fent a kék ég, lent a tenger sok virág.
Az enyém, enyém e gyönyörű világ!
Hálám,hogy vagyok fogadd érte,
legyen itt a Földön mindörökké béke.
József Attila: KERTÉSZ LESZEK
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton-
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
József Attila - MÁJUS
A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyilt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak a bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
- mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
József Attila: TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!
Juhász Gyula: EGY RÉGI NŐNEK
A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.
Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott!
Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem.
Juhász Gyula - MÁJUSI ÓDA
Ó emberek, az élet oly rövid,
Az utak végén az örök rög int.
Jó volna egyszer, végre, tudni már,
Hogy szomorú fejünkre itt mi vár?
Isten nevében az ember felett
Száz zsarnok ítélt és kevélykedett.
Jó volna egyszer kipróbálni még
Az Ember jussát, az Ember hitét!
Harangok, ágyúk, szuronyok helyett
Zengjen, ragyogjon már a szeretet!
Határok helyett a határtalan
Jóság, amelynek igazsága van!
Kaszárnyát, börtönt lerombolva mind,
Szárnyaljanak egekbe álmaink!
Versnek, zenének szárnyán szálljanak
Az Isten szabad sátora alatt.
Vörös májusra vígan zöldelő
Szabad májust hadd hozzon a jövő!
Legyen majális minden napodon
Ó Ember, hittel én ezt dalolom.
Hittel, reménnyel május ünnepén,
Ó Ember, Testvér, be szeretlek én!
Kányádi Sándor: MÁJUSI SZELLŐ
Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.
Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.
Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.
Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.
Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.
Petőfi Sándor: A TAVASZHOZ
Ifju lánya a vén télnek,
Kedves kikelet,
Hol maradsz? mért nem jelensz meg
A világ felett?
Jöszte, jöszte, várnak régi
Jóbarátaid;
Vond föl a kék ég alatt a
Fák zöld sátrait.
Gyógyítsd meg a beteg hajnalt,
Beteg most szegény,
Oly halványan üldögél ott
A föld küszöbén;
Áldást hoz majd a mezőre,
Ha meggyógyitod:
Édes örömkönnyeket sír,
Édes harmatot.
Hozd magaddal a pacsírtát,
Nagy mesteremet,
Aki szép szabad dalokra
Tanít engemet.
S ne feledd el a virágot,
Ne feledd el ezt,
Hozz belőle, amennyit csak
Elbír két kezed.
Nagyobbodtak a halálnak
Tartományai,
S bennök sokan a szabadság
Szent halottai;
Ne legyenek szemfedőtlen
Puszta sír alatt,
Hintsd reájok szemfedőül
A virágokat!
Piován Győző: MÁJUSI ÉNEK
Csobog már a kis patak,
Zöld a lomb, a rét;
Méhe zsong, virág fakad,
Szellő zúg mesét.
Illat száll, madár dalol,
Felhőtlen a táj.
Halljátok-e gyermekek?
Hív a napsugár!
Hív az erdő, hív a völgy,
Hív a szép határ:
Menjetek vidulni hát,
Míg virít a nyár.
Szedjétek gyümölcseit,
Míg felétek int,
Míg az őszi hervadás
Itt nem lesz megint.
Ha megvirrad keleten
S fölsuhan a Nap,
Hálaima mondásra
Ne légy hallgatag;
És este se késlekedj
Fohászt zengeni
Ahhoz, ki a föld porát
Átmelengeti.
Ahhoz, ki a hó alól
Zöld tavaszt fakaszt
S tarka nyárrá bűvöli
Halkan a tavaszt.
Ahhoz, aki oszt ad és
Őszre szép telet,
Áldásokkal hintve be
Földi életed.
Radnóti Miklós: MAJÁLIS
A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyet a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.
Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába meg fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg,
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.
Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.
Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.
Radnóti Miklós - MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Szabó Lőrinc: A FÁKHOZ, A KÖLTŐKHÖZ
Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!..."
Szabó Lőrinc: MÁJUSI ORGONASZAG
Az orgona kezdte! Szinte csobbant,
mikor a kertben megcsapott:
fűszere gázként gyűlt a roppant
éj tavába, a völgybe, ahogy
nyomta a párás ég: nehéz
volt, mint sűrű zene, mint sűrű méz,
de mint tündér meglepetés
lengett körül, mint álmodott hang
vagy holdfényfátylas csillagok.
Mert tündér volt, igazán az: úgy ébredt,
mint alvó agyban a túlvilág,
vagy halk izzása a testi kéjnek,
amit hajnalban szít a vágy.
Az kezdte, az orgona! A mai! De
félszáz tűnt május hozta vele,
jázmin, rózsa s akác özöne
ringatta vele, lidérc, kísértet,
a rég s a nemrég illatát.
Káprázva álltam a kapum előtt, és
ópiumittas szellemek
kaszaboltak, mint zene a levegőt és
ahogy a fény az üveget:
csókolva, belül, selymesen,
mint mikor mélyen, a meztelen
szív alján zsong a szerelem
s lobbanni gyűjtenek új erőt
és csendülni a lankadt idegek.
S a rácsnak dőltem, az édes égig
tágulva, nyílva, ahogy soha még,
és ittam az orgonaízt, a régit,
az újat, a zenénél zenébb
mérget, emlékek és tavaszok
szeszét, és amit a jelen adott,
a visszatért nagy pillanatot,
mely a betegen ím újra végig-
borzongta az élet gyönyörét...
Öt napja, öt éje... Az orgona kezdte,
s azóta csupa fölszakadt
sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
sóvárgás, néma indulat,
s az hangot követel, éneket,
zengőt, emberit, édeset,
mintha enélkül - így fenyeget -
nyomtalan halnék szét az egekbe,
ahogy a májusi orgonaszag.
Szabő Lőrinc: TAVASZ
,,Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Tavasz" - felelt a Nap.
,,Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Meg ám!" - felelt a Nap.
,,Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Szeretlek!" - szólt a Nap.
,,Akkor hát szép lesz a világ?"
,,Még szebb és boldogabb!"
Tóth Juli: MÁJUSI FOHÁSZ
Tárulj kapu, nyílj meg,
Szép májusi hajnal!
Köszöntsd fénnyel Édes Jó Anyámat!
Vezesd pompás kerten,
virágok közt végig,
Hints elé nyíló, dús orgonaágat.
Vidítsd fel szívét rózsa illatával,
Míg kismadár dalol üde lomb ölén!
Tenger gondját percre elfelejtse,
Szelíd szóval Istenem,
csak ezt kérem Tőled én.
Várnai Zseni: ORGONA
Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,
talán ezért hívnak engem orgonának,
április vad kedve suhogtatja ágam,
azután megfürdöm fényes napsugárban.
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és libegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le hát engem,
s légy boldog te világ,
légy boldog te világ!
Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok,
már csak éppen május elsejére várok,
s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,
s orgonaillatom a világra ontom...
Orgona, orgona, 
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!
Udud István: FAGYOSSZENTEK
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Három rosszcsont mit csinálsz?
Jégtől pillés ma a víz,
Fázósan hallgat a csíz,
Dértől dermedt a palánk,
Arcom is, lásd, csupa láng.
Kotródj innen, mire vársz,
Pongrác, Szervác, Bonifác?
Tavaszköszöntő - Muzsika a legjobb barát - Németh Tamás
Link
A tavasz szépségei - Videó
Link
Vivaldi - Tavasz
Link
Beethoven:Tavaszi szonáta
Link
József Attila - Tavasz van! Gyönyörű!
Link
Képgaléria
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
Címkék: trombitanárcisz, holdfényfátylas, gyöngyvirággal, meghintáztatja, gyöngyvirágtól, tavaszköszöntő, bársonyszirmát, megtáncoltatja, orgonaillatom, vadgesztenyék, örömkönnyeket, fagyosszentek, leggyönyörűbb, szárnyaljanak, meghallgatnál, kevélykedett, nagyobbodtak, elálmélkodva, meggyógyitod, megszégyenít, semmirekellő, szemfedőtlen, almavirággal, virágdíszben, hóvirághúsú, kaszaboltak, gyöngyvirág, versengenek, tartományai, átmelengeti, reménytelen, megfagyaszt, visszhangra, parázslanak, szerváciust, emberséghez, banda játszott, enyém voltál, lelkem szomorú, oltár elébe, orgona illata, szívemmel játszik, langy szél, virágzás hónapja, gyönyörű május, almafa virága, nagy természet, fagyos szentek, temető alig, torony ködöt, cseppek gyöngyként, vödör láncain, Odazárni Bonifácot, Csanádi Imre, MÁJUS DICSÉRŐ, Cselényi József, Cseppely Zsuzsanna, Gáll Júlia, MÁJUSI DAL, Gulyás Pál, MÁJUSI KÖD, Gyárfás Endre, MÁJUSI KONCERT, Hajnal Anna, MÁJUSNAK ELSŐ NAPJAIN, Heinrich Heine, MEGJÖTT MÁJUS, Nadányi Zoltán, Hornyák Edit, MÁJUSI VERS, József Attila, KERTÉSZ LESZEK, TAVASZ VAN, Juhász Gyula, RÉGI NŐNEK, MÁJUSI ÓDA, Kányádi Sándor, MÁJUSI SZELLŐ, Petőfi Sándor, Piován Győző, MÁJUSI ÉNEK, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, MÁJUSI ORGONASZAG, Szabő Lőrinc, Tóth Juli, MÁJUSI FOHÁSZ, Édes Jó Anyámat, Várnai Zseni, Udud István, Németh Tamás,
|
|
Offline
